BLOG

És most a gyerekekről. Először azt akartam írni, hogy a „gyereknevelésről”. Nem is tudom, miért jutott eszembe ez a szó, érdekes, mert az már lezárult. Utoljára az utolsó depressziós fázisom (a lányokkal csak úgy nevezzük, hogy a „negyedik évad”) előtt voltam nevelő üzemmódban. 2022 júniusában. Ekkor Réka 10 éves volt, Léna 11 és fél. Ennyi … Olvass tovább

Megint veszélybe került az állásom, mert bennfenteseknek fáj rá a foga. Legalábbis ezt hallottam vendégektől. Úgyhogy most gyorsan addig a Cápáról, amíg még ott dolgozom. Csak előbb gyorsan a legfontosabbat: legyen így ha így kell lennie. Sőt, ha úgy kell lennie az egész életemnek, hogy minden állásom tiszavirág életű lesz, ha folyamatos hányattatások várnak rám, … Olvass tovább

Már napok óta rájöttem, hogy hetek óta tudom, hogy hónapok óta haszontalan vagyok. Fél éve munkanélküli, egyre szegényebb, és egyre kövérebb. Éjjeli rémálmaimban egyszerre voltam haszontalan és rossz gyerek és haszontalan és rossz anya. Gyermekként rettegő anyaként ébredtem, és egyetlen célul azt tűztem ki, hogy összerakjam magam fél háromig úgy, hogy képes legyek elindulni a … Olvass tovább

Azt álmodtam, hogy valami füvet néztem a földön, és sütött a nap. Egyszer csak egy beszélgetésre lettem figyelmes: valaki egy kérdésre azt válaszolva, hogy igen, például voltunk a velencei tónál nyaralni – és ez a kontextusban úgy hangzott, hogy nem tudtam eldönteni, buta, vagy viccel. És amikor tovább ment a beszélgetés, volt még egy hasonló … Olvass tovább

„Ha pokolra jutsz, legmélyére térj: az már a menny. Mert minden körbe ér.” (W. S.) Vagy legalább csak maradj a seggeden, végre van legalább talaj alatta. Ki az a bolond, aki bármilyen stabilitását is föladná ugyanazért a járatért, amivel egyszer már lezúgott? Azt hitte, a vonat az égbe viszi, de az menet közben hirtelen irányt … Olvass tovább

Drága Réka, drága madár! Már 3 hónapja elszálltál, nekem mégsem sikerült eddig az írás. De még az olvasás sem: amikor Ernőnek segítek az emlékkönyv létrehozásában, csak a technikai feladatokra koncentrálok, a leveleket próbálom betűhalmazoknak tekinteni: nem vagyok képes még elolvasni őket. Sírni is csak álmomban sírok, nem merem a fájdalmat közel engedni magamhoz. Most viszont … Olvass tovább

Megvan az az érzés, mikor valami döbbenetes történik, és te hirtelen csak a racionális gondolatokkal vagy elfoglalva? Hogy megértsd mi is az, miért történik és hogy kell reagálnod, vagy épp, hogy nem reagálnod rá? Egyszerűen, hogy helyesen cselekedj, hogy túléld. És maga az az érzés, ami kiváltódik belőled, csak később jelentkezik, amikor már nem kell … Olvass tovább

Öt nap távollét tőle segített. Szabadságon és beteg voltam. És kiszabadultam a belebetegedésemből. Végiggondoltam, hogy nem, hogy férfi-női kapcsolatot, de semmiféle személyeset nem akarok olyasvalakivel, akinek a társaságában nem érzem, hogy kíváncsi rám, és aki nem érezteti velem, hogy szeret velem lenni. Nagyon jó pincérnek tartom és ezt továbbra is ki fogom fejezni, valamint gondoskodom … Olvass tovább

Az orrunknál fogva röhögnek rajtunk valahol az istenek. A barmokon, a szerelem bolondjain. Én ezt nem tudom csinálni, hogy miközben az érzelmeimnek kiszolgáltatva megpróbálom túlélni a napokat és a közelségét, még meg is játsszam, hogy nem érdekel. Iszonyatosan érdekel. Nem intellektuálisan, nem a szívemből, ez a hús-vér testi vágy. Tudom, hogy valószínűleg egyetlen napot sem … Olvass tovább