Hónap: 2023 október

Szombat 21:02 Mióta egyedül élek, ez az első hétvégém, amit nem tudtam teletömni programokkal. Egyetlen barátnőmnek írtam, hogy van-e kedve találkozni, a többieket már nem mertem zaklatni. Nem ért rá. Rettegtem, hogy milyen lesz, de csodálatos módon végigcsináltam a napot egyetlen nyugtatóval. Egyetlen programként elmentem egy egy órás önsegítő csoportba. (Már másodszorra mentem el, de … Olvass tovább

Nem kell tovább lelkifurdalást keltened bennem. Rémálommá vált az életünk és ennek én vagyok az oka. Nagyon nagy hibát követtem el, és nagyon megszenvedek érte, hidd el. De muszáj tovább lépnünk, tovább élnünk, a gyerekeinkkel foglalkoznunk. Mert én legalábbis beleőrülök abba, hogy egyfolytában csak arra gondolok, hogy milyen jó volt rég, és hogy most a … Olvass tovább

Szia Emil! Mindenképp azzal kezdeném, hogy továbbra is megbántam, hogy eljöttem. Ezt azonban valószínűleg nem lehet már visszafordítani. Az elmúlt 4-5 évben egyre nagyobb távolságot éreztem köztünk. Félidőben felmerült egyszer a válaszút, hogy menjek vagy maradjak, akkor ahogy Te is mondod, kompromisszumok árán, de maradtam. A mai pontból nézve a Veled való kapcsolatomat elfogadva, azt … Olvass tovább

Az estéket szeretem. Vége a napnak, a fájdalomnak, a tanácstalanságnak, önmarcangolásnak. Megérkezem (jó esetben voltam valahol, csináltam valamit), átverekszem magam a négy férfi lakótársam által telefüstölt nappalin, felveszem a fürdőköpenyem, megint áthaladok előttük, mert a fürdőszoba a nappaliból nyílik. Nem nézek rájuk, remélve, hogy akkor ők sem látnak. Megtisztulok. Legalábbis testileg. Fogmosás után felveszem az … Olvass tovább

Sokan mondják, hogy a pokolból talán pont most fogok kiutat találni, épp amikor egyedül vagyok. Érzek valamiféle erőt, és mintha mióta egyedül vagyok, a depresszióm is megszűnt volna. Talán mert nem engedhetem meg magamnak. Nincs mellettem senki, túl kell élni. Dávid mondta egyszer, hogy ha kitörne a háború, azonnal vége lenne a depressziómnak, mert azonnal … Olvass tovább

Sokszor elfog a kétségbeesés, mi van, ha a gyerekek csak felnőttkorukban jönnek rá, hogy nem hibáztam ellenük? Mi van ha nem lehetek már részese a gyerekkoruknak? Elindult a megfigyelt, rendszeres, heti 60 perces gyerekláthatás. Október 7-én találkoztam először a lányokkal. Ezerszer átgondoltam, mit mondjak nekik. Persze kérdésekkel fogom kezdeni: milyen volt a szülinap? Kik jöttek … Olvass tovább

37 év folyamatos önelemzése és önfejtegetése, inkluzíve négy év pszichoanalízis ellenére nem tudom, hogy ki és milyen vagyok, milyen erők mozgatnak, mit akarok, mi alapján kéne meghoznom a döntéseimet. Pedig már annyiszor és annyi mindenre hittem, hogy végre az a válasz. De nem, még mindig nem tudom, mi a magja az egésznek. Annak, aki vagyok … Olvass tovább

Az előző, negyedik depresszióm abban a pillanatban múlt el, mikor elhatároztam, hogy elköltözöm otthonról. Az ötödik akkor kezdődött, mikor már nem bírtam elviselni, hogy nem láthatom a lányaimat. Dáviddal majdnem 8 hónapig voltunk együtt. Ebből az első 3-4 hónap mámoros (és sajnos mániás) volt, majd 2-3 hónap boldog és színes stabilitás után újra depressziós lettem. … Olvass tovább